Kereszt és félhold

A Kereszt és félhold egy 2 vagy 4 személy által játszható stratégiai játék, amelyben a XVII. század európai szövetséges hadserege csap össze a terjeszkedő oszmán birodalom haderejével. Az absztrakt, eurogame és wargame elemekből építkező stílus teljesen egyedi és szerencsementes. 4 játékos esetén 2-2 kapitány irányítja ugyanazt a sereget, azonban együttműködésük félkooperatív, a játék végén ugyanis a győztes sereg nagyobb pontszámmal rendelkező kapitánya nyeri meg a játékot.

A játék egy-egy fordulója két fázisból áll. Az előkészítési fázisban a hadvezérek a paraván takarásában parancskártyák és ún. erőkockák segítségével „programozzák” a rendelkezésükre álló hadtesteket, a második fázisban pedig több körben a parancsok teljesítése következik. Az összecsapás során a felek pontot szerezhetnek az ellenfélre mért csapásokból (visszavonulási kényszer és egy csapatkorong elvesztése), illetve abból is, ha a forduló végére az ellenfél térfelén található – egy nem rejtőzködő – csapata. A forduló a parancsok elfogyásáig, maga a játék pedig addig tart, amíg valamelyik fél el nem éri az 50 pontos határt. Egy csata gyakorlott (12+) játékosok számára 90-120 percen át tart.

A Kereszt és félhold mindkét hadserege hat seregkártyán keresztül irányítható,

ezek közül négy 2-2 csapattornyot vezérelhet egyszerre. A seregkártyákon látható az adott hadtest maximális lépésszáma, a lehetséges maximális ereje (amennyiben ezt az adott számú erőkocka is támogatja), valamint lövészek esetén a lőtávolság. A kártyák két oldalasak, a felfejlesztett seregtípusok képességei javulnak, valamint további lehetőséggel bővítik a csapatok irányítását. (A seregkártyák képességei azonosak az oszmán és az európai oldalon, csupán az elnevezések és a grafika más a két pakliban.)

Az egyes seregkártyák mellé kiosztott parancskártyáknak három típusa van. Az alap parancsok kék színűek, a kiegészítő (önállóan nem kijátszható) parancsok bíbor vagy zöld színűek, attól függően, hogy egyszer vagy többször használatosak. A teljesen egyforma kezdő kártyakészlet már a második fordulóban újabb, választott kártyalapokkal bővül, így egy rafinált pakliépítő mechanizmus révén hamarosan minden kapitány saját harcmodort alakíthat ki az ellenfelével szemben. A táblán a lépés- és támadáslehetőségeket az egyes seregtípusok képességei, illetve a tereptípusok egyszerre befolyásolják, és bizonyos terepelemek, (pl. híd vagy sánc) a harc közben is építhetők.

A Kereszt és félhold bemutató szcenáriója az 1664-es Szentgotthárdi csatát dolgozza fel,

de a játék moduláris táblája lehetővé teszi egyrészt más történelmi harcterek modellezésére (további javasolt szcenárióként a Nagyharsányi csata terepe és egy elképzelt hegyszorosban vívott küzdelem színtere szintén elkészült), valamint egy olyan “szabad játékmodorra”, ahol a játékosok a játék részeként maguk alakítják a csatateret.