Pharaon

Gyerekként hosszú évekig zoológus vagy etológus akartam lenni. Aztán amikor egy kicsit telítődtem az állatokkal (különórákat vettem és dolgoztam is a budapesti állatkertben), egyértelművé vált számomra, hogy a jövőm az egyiptológiáé. Nem kell magyaráznom, hogy ez a nagy terv is füstbe ment, hiába fújtam a fáraódinasztiák tagjait időrendben, és ismertem a panteonjuk rengeteg részletét. Azonban a vonzalmam a mai napig megmaradt a téma iránt, és épp ezért bevallom, kicsit csalódott vagyok, hogy az én Matyi fiamat egy kicsit sem mozgatja ez a dolog. Azért megállt, és hosszasan nézte az igazán impozáns Pharaon játék setupját, de végül örömmel állapította meg, hogy a 12+ jelölés miatt ez a játék valószínűleg amúgy sem neki való, szóval inkább kihagyná. Így aztán azóta is jobbára kettesben játsszuk Vikivel, ha a gyermek már nyugovóra tért.

A TÉMA
A Pharaon nagykanállal méri az ókori Egyiptom legtöbb jellegzetességét, de szomorúan konstatáltam, hogy a hangulatán és a grafikai megoldásokon túl nem sok párhuzam van a játék és az egykoron tündöklő civilizáció között. A dobozon található leírás szerint a fáraó gyermekeiként egész életünket a túlvilági létünk megalapozására szenteljük, így törődnünk kell az udvari elöljárókkal, a lojális nemesekkel, a tehetséges művészekkel, építenünk és szépítenünk kell a sírkamránkat, valamint áldozni az isteneknek.

Ha mindenütt jól teljesítünk, az életünket teljesnek érezzük majd – vagyis majd a túlvilágit, gondolom én.

JÁTÉKMENET
A hatalmas és látványos, kerek tábla öt részre osztott, az öt körcikkely közepén pedig egy különálló körtábla van, amely minden egyes fordulóban fordul egyet. Így a játék 5 fordulón keresztül tart, a fordulók pedig különböző számú körökből. Öt meg nem nevezett nyersanyag szerepel a játékban (plusz egy dzsóker), ezeknek a legjellemzőbb tulajdonságuk a színük. Ezek a színek pedig megegyeznek a belső körön található 4-4 lapkahely színével. Azaz minden fordulóban más-más színű lapkák fordulnak az adott körcikkekhez, vagyis a fő akciókhoz. Ezek a színes lapkahelyek az akciók belépő költségei, azaz az akciók elvégzéséhez le kell raknunk valamelyikre egy megfelelő színű tokent, vagy egy ezüst dzsókert. Ez után kell megfizetnünk – szintén tokenekkel – magát az akcióköltséget. Igen ám, de ha ügyesek vagyunk és jókor választjuk az adott akciót, olcsón is megúszhatjuk: a belépési költség ugyanis levonható az akcióköltségből! Egyszerű ötlet, de már ez önmagában nagyon izgalmassá, kimondottan stratégiaivá teszi a játékot.

A nyersanyagokat szűk marokkal adja a Pharaon, ezért érdemes spórolni velük, minél okosabban felhasználni a színes tokeneket. Tehát elég hamar elfogynak az erőforrásaink, és passzolni leszünk kénytelenek. A játék egy jópofa, egyedi mechanizmust kínál erre az esetre is: a korán passzoló látszólag lehetőségektől esik el, de a piramis formájú külön tábla (ami a fordulókat is számolja), lehetővé teszi, hogy a hátrányból előnyt kovácsoljunk.

Minden haszontalanul eltöltött kör után jutalmat kapunk, elsősorban természetesen ritka nyersanyagokat, amiket mi választunk.

AMIÉRT TETSZIK
Elsősorban mert jó ránézni. Minden elemére egyenként is, de az egész együtt különösen látványos. Másrészt nagyon tetszenek az egyedi megoldásai. A fentebb bemutatott két fontos mechanizmuson túl az egyes akcióterületek is hoznak érdekes fordulatokat, de talán a legizgalmasabb, ahogyan a fináléban értékelik az istenek, mennyire feleltünk meg nekik a játék során. Az egyes területeken való részvételt nem önállóan díjazzák, hanem mindig a szomszédos területével együtt. Azaz, pl. Básztet istennő kéri, hogy legalább két művészkártyával rendelkezz a játék végén, a szomszédos Szobek kérése szerint pedig legalább két tárgyat meg kell építs a sírkamrádban. Ha mindkettő sikerült, 10 pontot kapsz, ha az egyik nem, akkor semmit. Azonban Szobek másik szomszédja, Anubisz is felajánl pontokat, ha neki kedvezel, de csak akkor, hogy ha Szobek számára is megépítesz három tárgyat. Csábító, de ha mindkét Szobek-szomszédnak szeretnél megfelelni, a sírkamrádban már (2+3) 5 tárgyadnak kell lennie! És ha még hozzáteszem, hogy a tábla moduláris, így a körcikkelyek, azaz az istenek kérései minden partinál változnak? Ugye, hogy izgalmasan hangzik?

ÖSSZEFOGLALÓ
Ezt a játékot azoknak is szívből ajánlom, akik egyáltalán nincsenek oda az ókori Egyiptomért, de akiknek pedig kifejezetten pluszt jelent, hogy ebben a környezetben játszhatnak, egyenesen kötelező darab. Középnehéz eurogame, némi szerencsével, ami nagyon jól kezelhető (sőt: egyenesen feladat, hogy kikászálódjunk a ránk rótt helyzetekből), gyors lépésekkel, kis holtidővel, és egy olyan asztalképpel, ami hosszú távon is emlékezetessé teszi a játékot. (Ja: a Pharaon francia fejlesztés, kevéssé ismert szerzők munkája, a cím pedig a fáraó francia megfelelője – ki gondolta volna?)