Monopolis

Egész pontosan nem emlékszem, mi adta az első szikrát, de arra igen, hogy egyszer csak közöltem a feleségemmel, hogy én szeretnék csinálni egy városépítő játékot. Pedig nem játszottunk addig sok ilyennel! Talán a ravaszt nem is egy konkrét játékélmény, mint inkább egy újabb, megjelenő játék képe húzta meg.

Mindenesetre akkor úgy éreztem, hogy ha nem is a piacnak, de a portfóliómnak szüksége van egy ilyen, kifejezetten modern városos játékra. Természetesen nem ismertem, és szerintem még ma sem ismerem az összes megjelent hasonszőrű próbálkozást, a legsikeresebbeket sem feltétlenül, de van rálátásom a kínálatra, és az a véleményem, hogy olyan játék nincs ezen a zsáneren belül, amely könnyed, családi, gyors lefolyású, ráadásul nem mindenki a saját tábláján épít, hanem közösen fejlesztenek egy nagy várost az asztal közepén. Vagy ha van is, semmiképpen sem telített a piac ebből a szempontból.

Közvetlenül a “számítógépbe írtam és rajzoltam” az első ötleteimet, és most megnéztem: ezekhez képest az alapkoncepció szinte semmit nem változott.

Ötféle épülettípussal (akkor még 1-től 5-ig pontozva őket), négyféle ikonnal, nyersanyagcsomagokat ábrázoló kártyákkal számoltam már a vázlatoknál is. Az első időkben azonban még más formájú épületek és igénytokenek voltak a tervasztalon, és még terveztem köztes értékelést, nyersanyagtokeneket, sőt győzelmi pontjelölő táblát is. Megvolt már a saját házunk lerakása a lapkára elem, és tulajdonképpen minden olyan tulajdonság, ami később is jellemzi a különböző fajta épülettípusokat.

A Monopolis általam készített prototípusa – így teszteltük éveken keresztül.

Személyes tábla azonban nem volt. Ennek ötlete már az első tesztek során merült fel, amikor kiderült, hogy a játék alapfeladataihoz kapcsolódó adminisztrációs terheken csökkenteni kell. Innentől kezdve – ahogy a dokumentumok bizonyítják – a Monopolis ezen eleme ment át a legtöbb változtatáson, míg a többi alig-alig módosult. Érdekesség, hogy volt olyan verzió is, amikor az egyes ikonok gyűjtését regisztráltuk rajta folyamatosan, majd elvetettem, mert úgy éreztem, hogy a táblánkon már túl sok a mennyiségkövető sáv. Utóbb, a játék megjelenése után jöttek (ismét) olyan visszajelzések, miszerint vannak, akik mégis igényelnének valami ilyesmit, mert könnyítené a játékvégi elszámolást.

Így került vissza a funkció végül 2022 novemberében, amikor a kiadó egy promóciós csomagot hozott ki az az évi Társasjátékok Ünnepe alkalmából.

Ez életem első “promója”! Benne 4 tarot-méretű kártyalap, valamint 16 színes korongjelölő, hogy minden játékos megkaphassa a készletkövető lehetőségét.

Életem első promója.

A Monopolis másik úttörő eleme az, hogy általa megszületett az első olyan játékom, amelyet a hazai Compaya kiadó gondoz. A tervei szerint nem csak Magyarországon, de külföldön is. És ebből a szándékból sincs sok itthon, így nagyon bízom benne, hogy célt érnek a tervükkel. A megérzésem és az eddigi visszajelzések alapján minden remény megvan arra, hogy a Monopolis megtalálja a közönségét akár a nemzetközi színtéren is. Ehhez a játékmenet gördülékenységén túl a grafika is bizonyára hozzájárul.

A végleges változat axonometrikus asztalképe a játékdoboz hátulján.

Az illusztrációkat és minden egyebeket ismét Nagy Zoltán készítette. A végeredmény csak részben tükrözi az én elképzeléseimet. Egyrészt azért, mert Zolinak ismét szabad kezet adtam, amikor a munkát elkezdtük, másrészt pedig azért, mert a finisben végül kénytelen voltam minden irányítást átadni a Compaya vezetésének, mert nem egyeztek az elképzelések. Hangsúlyozom: tetszik mindaz, ami megszületett, de talán egy fokkal jobban szerettem az első verziót.

Nagy Zoli készített egy 3D várkastélyt is a projekthez, a pontos mását annak, amit a kezdőlapkára rajzolt.

Az volt ugyanis a terv, hogy az előrendelők számára látványos, műanyag kezdőelemet biztosít a kiadó. Azonban sajnos nem sikerült megfelelő áron találni erre a kiegészítőre kivitelezőt, így ez az ötlet egyelőre fiókban maradt.

A Monopolis egy korábbi, kissé idealizált mockup változata a régebbi grafikával és a 3D várkastéllyal.

Ugyanúgy, mint a kétrétegű játékostábla verzió, amit pedig a haza nyomda volt képtelen elkészíteni célgép híján. Ettől függetlenül a Monopolis minden komponensével maximálisan elégedett vagyok, szép, és kiváló minőségű termék született kizárólag hazai szereplők részvételével.

Talán érdemes tudni, hogy korábban más kiadó is érdeklődött már a játék iránt, így például ez volt a lengyel Trefl kiadó következő választottja a portfóliómból, amire végül cégen belüli a markáns arculatváltás miatt mégsem szerződtünk. De egy másik külföldi kiadónak is megtetszett a Monopolis – bár ő elvetette volna a címet, és a témát egy fantasy világba képzelt manóvárosban képzelte el (Manópolis?). Az ezzel kapcsolatos grafikai elemeket Zubály Sándor kezdte el rajzolni, és ki tudja, lehet, hogy egyszer még elő is kerülnek egy másik inkarnációban.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s